Törénet

Ózd városlakóinak legalább 2014 második fele óta fennálló igénye, hogy közvetlen és nyílt kommunikáció valósuljon meg az önkormányzat és a háttérintézményei felé. Erre eddig a különböző facebook csoportokat használták, azok azonban nem hivatalos önkormányzati kommunikációs felületek. Végül 2020-ban nyílt lehetőség arra, hogy egy pályázat keretein belül megvalósulhasson egy olyan app, ami ezt az igényt is többek között kielégíti.

Szerepkörök

A pályázat fővállalkozójaként az én feladatom volt, hogy egy olyan applikációt hozzak össze, amely vizualitásában és használhatóságában is a kor szellemének eleget tesz. UX és Ui szerepkörben tevékenykedtem, míg a fejlesztés részt kiszerveztem más programozónak. A feladat koordinációjában aktív szerepet kapott az önkormányzat kultúrális háttérintézménye, valamint a polgármesteri referens. A bevont programozóval közösen velük egyeztettünk a fontosabb kérdésekben. A projekt zárásával nekik adtam át kezelésre az applikációt kiszolgáltaó WordPress rendszert is.

1. Kötelezettségek és irányvonalak rögzítése

A feladatom megkezdésekor első ízben rögzítettük a határidőket és azokat a főbb irányvonalakat, melyek az applikáció erejét fogják igazából adni. Pályázati kötelezettségek révén extra funkciók is bekerültek, melyek a későbbiek során bővíthetőek kellenek, hogy legyenek. Pl. egyedi QR kód olvasó alrendszer, mely a város történelmi pontjainak felkeresésekor aktiválhat egy-egy tartalmat.

Ezek a tartalmi irányvonalak elsősorban az önkormányzat által gyűjtött adatok alapján váltak ismertté. Szám szerint 9 terület volt meghatározó: Közlekedés, Egészségügy, Hírek, Közvetlen kommunikáció, Biztonság, Közművelődés, Idegenforgalom, Hivatalos tájékoztatás, Pályázati kötelezettség

2. Stakeholderek  meghatározása

Egyértelműek voltak tehát a fontosabb területek, de ez a tény önmagában még nem volt elégséges ahhoz, hogy le tudjuk fedni még akár csak hipotetikusan is minden lehetséges stakeholder és perszóna igényeit. Szükséges volt tehát azonosítani ezeket és meghatározni a jellemzőiket.

Kérdőíves és személyes konzultációkba kezdtem. Megvizsgáltam egyéb városok városapplikációt, sőt weboldalait is, hogy ők milyen lehetőségeket biztosítanak saját appjaikban. Ezek már körvonalaztak néhány hipotetikus célcsoportot, de még kellettek információk. Személyes interjúkat folytattam kórházzal, orvosokkal, vendéglátósokkal, kultúrális központ vezetőkkel, magánemberekkel, polgármesterrel.

3. A felhasználóink megismerése

Az adatok kiértékelése után sikerült azonosítanom 5 nagy fókuszcsoportot, amik már jó támpontot adhattak a korábban felvázolt irányvonalak kibontásához és így a konkrét funkciók leképezéséhez. Az 5 nagy csoport külön-külön is rendelkezett igényekkel, de voltak közös metszéspontjai ezeknek a halmazoknak.

4. PERSZÓNÁK ÉS USER journey

Az önkormányzati adatok mellett a személyes interjúk sokat segítettek a különböző élethelyzetben lévő emberek igényeinek megismerésében. Ezek alapján már felállíthattam azokat a perszónákat, amelyekre terveznünk kell. Miután megvoltak az alapvető hipotézisek, megalkottam a  felhasználók utjának térképét. Volt olyan, hogy megkérdezték tőlem, “maga mit csinál itt fiatalember?” amikor kimentem adott esetben egy-egy terepszemlére érdeklődni a buszra várakozókhoz, vagy amikor ellátogattam egy nyugdíjas, egyedülálló nénihez, hogy megkédezzem a mindennapjairól. Sok fájdalompontot sikerült így azonosítani, amelyekre már tudtam terezni az applikáció funkcionalitásában.

5. A FUNKCIÓK LEKÉPEZÉSE

Mindezek alapján az eredetileg felvázolt irányvonalakat sikerült konkrét funkciókkál lebontanom, és megalkotnom a prototípust hozzájuk. Bár tudok, de nem szeretek low-fidelity prototípusokban gondolkodni, így megalkottam a design-pattern-t és azonnal HiFi prototípust hoztam létre. Azért is gondoltam, hogy ez a célravezetőbb, mivel a stakeholdereink között akadtak olyanok, akik azonnal a végeredmény látványát prefereálták jobban, mint sem wireframe-ket. Így fenntarthatóbb és könnyebb volt a kommunikáció mindenki felé és nekem sem okozott nehézséget.

A funkciók kialakítása terén sikerült egy olyan modellt alkotni, amely minden egyes azonosított célcsoport igényeit kiszolgálja.  Ezen a ponton viszont további egyeztetésekre volt szükség az applikáció jövőbeni frissítése, szerverüzemeltetése és üzemeltetési költségeinek pontosításában. Hogy csak egy példát mondjak: A google maps szolgáltatása megadott elérés felett már fizetős szolgáltatássá alakul. Ennek a költségeit figyelembe kell venni, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mekkora központi költségvetést kell elkülöníteni a későbbi fenntartási időszakra vonatkozóan. Minimalizáltuk tehát a lehetséges kiadásokat és skáláztunk.

Az applikációt teljes funkcionalitásában megterveztem, de MVP szinten indítottuk el. A későbbi pályázati és önálló erőforrások ráfordításával fogja az évek alatt elnyerni a nem esszenciális, többletfunkciók végső módosulásait. Ilyenek a buszmenetrend, adatbázis kiszolgálása, a közvetlen mozijegy foglaló alrendszer, vagy a biztonsági ajtóék riasztási funkció is. Ide kívánkozik még az Ózd város weboldalának megújítása is, mely teljes struktúrájában illeszkedik és kiegészíti az applikációt. Vizuálisan egységes megjelenést biztosítva, de tartalmilag kiegészülve a térség információival is.

5. Nehézségek, kihívások

Az egyik legnagyobb kihívásnak bizonyult már az első perctől látható módon a különböző vendéglátóipari egységek motivált bevonása. Miért kellene nekik folyamatosan frissíteni az app-on megjelenő infójukat, ha eddig is megéltek nélküle? Erre voltak ötleteink, de anyagi erőforrások híján egyelőre nem kivitelezhető sem egy városkártya, sem akár minimális kedvezmények biztosítása sem. Ezt senki sem vállalta be. Ezt a fenntartási időszak tapasztalataira bíztuk végül egy folyamatos egyeztetési és érdeklődési protokoll beiktatásával. 

A másik nehézség a taxisok elérése és rivalizálása volt, de ezt könnyen megoldottuk némi interaction gap-növeléssel. A taxirendelés ikonon belül egy lenyíló menüben lehet kiválasztani, hogy kit akarjunk hívni.

További nehézség volt, hogy intézményvezető váltás miatt a fenntartási időszakban ki-ki esett az Online áruházak kínálatából az app, mivel nem volt “gazdája” ezt utólagos kommunikációs körök beiktatásával oldottuk meg.

Néhány képernyő képe

Idegenforgalom

Részletek az Étterem felületről. A heti menü, az értékelés, az étlap és az általános információk jelennek meg.

További képernyőképek

Néhány további képernyőkép a teljes applikációból.

6. Visszajelzések

Az applikáció nagy sikert aratott a célcsoportjaink nagy részét kitevő lakosság körében. Amikor a polgármester beszámolt róla, talán annyi like-ot kapott, mint még soha egyetlen posztjára sem. Nyilván nem ebben mérik a sikerességet, a de a pozitív visszajelzések mindenképpen a siker útját világítják meg.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Ha tetszett ez a tartalom, hozzászólnál, kérdeznél, vagy valami jó ötlet jutott az eszedbe, írj rám nyugodtan a jobb alsó sarokban lévő facebook ikonra kattintva.